Máriahalom története

Máriahalom és környezete kisebb megszakításokkal évezredek óta lakott hely. A középkori Kyrwa népessége éppúgy megküzdött mindennapi megélhetéséért, mint az a 100 család, amely német telepesként érkezett ide 1785/86-ban,

hogy az elvadult határt lankadatlan szorgalommal termővé tegyék. Mint ahogy a jegyző felesége a két világháború között hangsúlyozta: „Itt zöldelltek a környéken a legszebb vetések, a sok egyházi ünnep ellenére”.
Az elért eredmények forrása az összefogás, amely a családokat éppúgy jellemezte, mint a társadalmi életet. Az elmúlt századokban ilyen miliőben épült fel a falu, a templom, az iskola, a kápolnák, a gazdasági (Hitel- és Tejszövetkezet, Hangya) és társadalmi szervezetek, mint a Tűzoltó és Temetkezési Egylet (utóbb Sportkör) és a rendszerváltozás után a Máriahalmi Faluvédő Egyesület, a Kulturális Egyesület és a Biofalu szervezete.
Ez a tenniakarás – néhány évtized kihagyásával – renddel és tisztasággal párosult. Ma csak az a dolgunk, hogy mai világunkban megmentsük az elődök értékteremtő világát. A község lakossága azonban nem kerülhette el sem a járványokat, háborúkat, sem a lakosság háromnegyedének Németországba való kitelepítését és a második világháború utáni politikai (pártállami) és a gazdasági élet (beadás, tsz-szervezés) változásait, kitérőit, de részesei lettek a szociális és kulturális felemelkedésnek, amely a mai polgári államban kiszélesült.

A szerző Dr. Wagenhoffer Vilmos

A teljes dokumentum letölthető a következő linkre kattintva: Dr. Wagenhoffer Vilmos - Máriahalom története (pdf, 5 MB)

Máriahalom a Wikipédián.